Kemencetípusok » Kemence

 A magyar házak mágikus titkai

A Tűzhely

A ház lelke. Ezért is került mindig a ház közepére. Õseink a tűznek különös jelentőséget tulajdonítottak, Bármilyen nagy ünnep volt, a családból valaki mindig otthon maradt, hogy vigyázzon a tűzre. Ugyanis a tűznek folyamatosan égnie kellett, az év egyetlen napját kivéve, amikor megszentelték és újragyújtották. A tüzet tilos volt piszkálni, nem volt szabad szemetet beledobni, nehogy megsértsék az Õs szellemét. A családi tűzhely azonos volt a családi múlttal, jövővel, jelennel, összetartozással, ezért óriási illetlenségnek számított, ha valaki például a szomszédba ment parazsat kérni, mert a saját tüze kialudt. (Még ma is él a mondás: háztűznézőbe mennek a lányok a fiús házhoz – ez is abból ered, hogy a tűzben a ház szelleme lakik, így a „háztűz” az egész családot, nemzetséget, vérvonalat jelképezte). A magyar térrendezés a tűzhelytől indul. A tűzhely mögül kelet felé nézve látható a ház legértékesebb része. Ez után következik a jobb kéz felé eső rész, majd a bal kéz felé eső, és végül, a legkevésbé értékes az, ami a hátunk mögé kerül

 

A kemence

 

"Jó kemence mellett könnyű a telelés, tartja a közmondás. Sütnek, főznek benne, szögében melegszik a gyermek, s éjjeli vacka is ott van. A gazdának a szap a kanapélya, azért is emelkedett az egyik vége, mégpedig az, mely a kemence szája felé esik. Így a fekvő ember látja: ki jő be az ajtón?..A kemence tetején szárítják a tökmagot, ami a gyermekek kedves csemegélye, de olajat is ütnek belőle. Itt szárad a rakottya fűzgallya, amit mennydörgéskor a küszöbön keresztbe kell tenni, hogy a villámcsapástól megmenekedjék a ház. A kemence tetején melegszik a kedves háziállat is, a cicelka, a macska."

Forrás: Molonyay Dezső: A Magyar Nép Művészete V. kötet A palócok művészete


 

A hagyományos vidéki életnek része volt a kemence építése és használata. 

A kemencékkel kapcsolatban az idősebb embereknek jó emlékeik vannak.

A falvakban,tanyákon  minden háznál volt kemence. 

Megsütötték benne a kenyeret, kalácsot.  

Megfőtt benne a bab, a káposzta.


Esténként körbeülték és megbeszélték az aznap történteket és a másnapi teendőket.

De sajnos a kemencéket elbontották és a helyükre modern, fémkályhák kerültek. 

Az új kályha mellé már nem ülnek oda és elmaradnak a közös beszélgetések, tervezgetések, sütés – főzés.


Egyre nagyobb igény a családok önellátásának megteremtése.

Az élhető otthon a kert.

 A minden napi élet költségeinek csökkentése.

Egyre többen tanulnak sütni, főzni, varrni,savanyúságot, befőttet elrakni, tésztát gyúrni és kenyeret sütni

Ma sok család szeretne kemencével, takaréktűzhellyel,téglakályhával fűteni, sütni – főzni. 

A jól bevált építmények nagy tömegüknél fogva jól tárolják és egyenletesen adják le a hőt. 

Mellé lehet ülni, bújni, a fekvő padkán akár aludni is lehet.

A kemencében kevesebb energiával, , zsiradék nélkül készíthetőek egészséges,ízletes  ételek.

A kemencével olcsóbban tudunk fűteni, a rendes tűzifa mellet itt hasznosíthatóak a leg vékonyabb ágak, gallyak is.



Régen a tűzifát egy évig méterre vágva szárították,utána hasogatva tető alatt tárolták még egy évigés csak a harmadik évben tüzeltek vele, így nem kátrányosodott el a kémény, kályha, kemence.

Ha kellően száraz a fa, nagy huzattal magas hőfokot lehet elérni a tökéletes égéshez.

A tökéletes égés másik feltétele a jó huzatú kémény. A megfelelő átmérőjű, magasságú és huzatú kémény rendszeres tisztításával elkerülhető a kátrányosodás, koromlerakodás.


Ma a legtöbb problémát a frissen vágott nyers vizes fával való fűtés okozza.


Mindenki számára nagy élmény részt venni a családi tűzhely építésében.

Jó látni, hogy, hogyan és miből épül a kemence, melyben az építésben közreműködő munkája, energiája is benne van.

A hagyományos kemencék,tűzhelyek  építési alapanyag sárga, agyagos föld,lótrágya, pelyva, zsákvászon, régi kézzel gyártott és fával égetett tégla, cserép,aminek mindig külön története volt.

A kemence kályhák,téglakályhák samott tűztérrel épülnek a hagyományos anyagokat használva.

A helyben beszerezhető természetes alapanyagokból, hasznos, tartós dolgokat építhetünk.

Minden begyújtásnál, sütésnél, főzésnél átélhetjük az ezzel járó munka szépségét, a tűz varázsát. 

A kemencével túlélhető több napos áram vagy gáz kimaradás is. 

A kemenceépítés nem volt iskolában tanulható szakma, parasztemberek, kőművesek építették és adták tovább a tudást.

A takaréktűzhelyeket,(csikótűzhelyeket,masinákat)nagyrészt asszonyok építették és tartották rendbe.

Télen a krumpli héját megszárították és ezt rádobták a tűzre,így koromtalanítottak.

Minden évben kikotortatták a kéményt. Számukra a korom érték volt, amit gyűjtöttek.

Kormot kevertek az oltott mészbe és ezzel  meszelték az épületek lábazatát,így a felverődő csapadékvíz nem ásztata el a meszelést. Ezt minden tavasszal megismételték így védték az épületeket a felcsapódó víztől

Amit nekünk megtanítottak a szülein, nagyszüleink azt a használható tudást nekünk is tovább kell adnunk gyermekeinknek,unokáinknak.

 Erre a tudásra szükségük lesz a családi tűzhely építésénél.

MR1 Kossuth rádió interjú 1. rész

 

 

Elérhetőségeink



E-mail: vaskalyha@freemail.hu

Legfrissebb képeink

image image image image image image Galéria megnyitása...