Kézművesség



 

Siklósi mesteremberek 

 

 http://www.atv.hu/videok/video-20140102-siklos-2014-01-04

Hagyományos cipőkészítés

 

 

Már hosszú idő óta ismeretlen az emberek előtt a hagyományos cipőkészítés. Sajnos a tömegek a cipő alapvető szerepével és feladatával sincsenek tisztában. Jóformán azt sem tudják, hogyan kell használni a cipőt. Napjainkban fogyasztási tömeg termék lett nem úgy, mint a nagyszüleink évtizedekig megkímélt és gondosan ápolt cipői.  

Már csak az 50 fölöttiek emlékeznek rá, hogy látták valamikor cipészeket dolgozni.   A modern gyártás fokozatosan rész elemekre bontotta a cipőkészítés folyamatát, és így a szakma felaprózódott a szakmunkás képzés is egyre silányabb lett. Már csak szinte részműveleteket tanulnak meg az üzemi gyakorlat során, nemrég ez is megszűnt. Ma már sajnos csak kevés idősebb szakmabeli bírja a cipőkészítés tudását, ami egyébként is két szakmára volt bontva: felsőrészkészítésre és alja összeszerelésre. A cipőkészítéshez nélkülözhetetlen a kaptafa, hagyományosan a kaptafakészítés is önálló mesterség volt . A kézzel varrott bőrcipőkhöz a cipész méretet vesz a megrendelő lábáról,majd  a nyers kaptafát kézzel igazította a megfelelő méretre. Az elkészült cipővel átadta a kaptafát is a megrendelőnek. Napjainkban is a méretre kézzel készített cipő az öltözés részeként, kifejezi a viselője ízlésvilágát, olykor társadalmi rangját. A cipőkészítés folyamata ma is pontosan ugyanabból a szakaszokból áll, mint száz vagy kétszáz évvel ezelőtt. A méretvétel pillanatától kezdve a kész cipő átadásáig nem hibázhat a szem, nem tévedhet a kéz.

Nem nehezebb vagy könnyebb, mint bármely más szakma, viszont sok kézügyességet, térlátást, pontosságot és gyakorlatot igényel. Egy térbeli formát kel síkba transzformálni (ami a cipő szabásmintája), majd ezekből, a síkidomokból egy térbeli alakzatot készíteni úgy, hogy a cipődarabonként és páranként is szimmetrikus legyen. Az alapja az egésznek a kézművesség, de nem árt tisztában lenni a nagyüzemi gyártással is. Ha valaki ezeket tudja, nem gond akármilyen anyagból hozzáfogni a cipőkészítéshez.

 

Az alap feladatok:

- a vágószerszámok élezése

- az árak készítése, vágó éleinek kialakítása

- a bőranyagok nedvességtartalmának beállítása

- fonalsodrás

- bőrkikészítés

- kaptafaformázás

A cipésznek újra kell, legyen bátorsága és energiája visszatérni a mesterség gyökereihez, és feléleszteni a szakma gazdag, régi hagyományait, hogy új lendületet adjon a cipőkészítésnek.

A meglévő tudást tovább kell adni, ezért aki megtanulná, annak Kövesdi László cipész mester átadja tudását. Siklóson a Dózsa  György utcai műhelyében készíti és javítja a cipőket.

Kövesdi László

Tel: 06/20-3330545

E-mail: K.L.Siklos@gmail.com

 

Fűben-fában orvosság

 

Rozmaring Fűszerkert Harkány-teljes

www.youtube.com


 

A növényekkel való gyógyítás végigkíséri az emberiség fejlődését, a természetben élő népek természetesen itt keresték a gyógyírt a szervezetük egységének helyreállítására, ha az valami miatt megváltozott, vagy sérülés érte. A 19. század végén a tudomány fejlődésével kezdődött a gyógynövények vegyi anyagokkal való helyettesítése, és terjedt el az orvosok között is, hogy csak a kémia segítségével állítható elő hatásos szer. Persze akkor is voltak, és ma is vannak orvosok, akik tisztelik, elismerik és használják a természet patikáját.

Mivel a gyógyító eljárások nagy tapasztalatot és tudást igényelnek, szinte természetfölötti hatalmat adott a jártasok kezébe. A tudás apákról fiúkra, anyákról lányaikra szállt generációkon keresztül, akik faluk, városok közösségeinek hasznára, javára fordították tudásukat: ők a „Füves emberek”, „Füvesasszonyok”. Azt tartották róluk: „olyan csodabogarak, akik ismernek minden fát az erdőben, minden fűszálat a réten, beszélnek a virágok nyelvén, tudják, kinek mire van szüksége, készítenek főzetet, kencét, pakolást”. Természetesen ma is sok ember ismeri a gyógynövények gyógyító hatásait, Füves emberek ma is vannak, ha csak kevesen is.

A gyógynövények világát én komolyan csak 6 évvel ezelőtt kezdtem tanulni, egy gyógynövény ismereteket adó képzésen. Régóta érdekeltek a természetes gyógymódok, hogyan élhetünk egészségesebben, minél kevesebb vegyszert, mesterséges színező- és ízfokozót, gyógyszert fogyasztva. Ez egy életre szóló tanulási lehetőség, naponta fedezhetünk fel új és újabb módokat a betegségek legyőzésére, megelőzésére, és kutathatjuk a régen élt Füves emberek, Gyógyítók tapasztalatait.    

Fűszerkertemet 2007.-be kezdtem kialakítani –családi segítséggel- lakóhelyünkhöz, Harkányhoz közel a Tenkes-hegy déli lankáján, egy védett völgyben, szőlőskertek és gyümölcsösök szomszédságában. A területet 3oldalról erdő övezi, így alkalmas a bio művelésre, mert nagyon fontosnak tartom, hogy a fűszerek: melyek ételeinket ízesítik, a gyógynövények: melyekből teát, tinktúrát, krémet készítünk, se tartalmazzanak vegyszert. Láthatóan jól érzik itt magukat a mediterrán vidékekről származó évelő és egynyári gyógy-és fűszernövények: a rozmaring, zsálya, kakukkfű, bazsalikom, levendula, de a nálunk is ősidőktől honos kamilla, izsópfű, menta, citromfű is. Az elmúlt évek során sokat tanultam, melyik növény mikor a legaromásabb, mikor kell gyűjteni, szárítani, hogy megőrizze színét, illatát, mikor lesz a leghatásosabb, ha felhasználom fűszerként vagy teaként. Fűszerkertünkben a növények gondozása, feldolgozása kizárólag hagyományos, kézi módszerekkel történik: a gyomirtás: kapálással, a begyűjtés: metszőollóval, válogatva a legegészségesebb, legalkalmasabb leveles hajtásokat, virágokat, a szárítás: a régi vályogból épült ház szellős padlásán, szárítókereteken, a feldolgozás: kézzel lemorzsolva, még egyszer átválogatva kerül zacskóba, a vásárlók elé ízes fűszerként vagy teaként.

A gyógynövények helye mindenképpen ott van a mai ember életében is, ha még nem nagy a baj, nem kell azonnal gyógyszerekhez nyúlni. A népi orvoslás nagyon gyakorlatias rendszer, mert környezetünk növényeit is használhattuk gyógyításra: mint a fokhagymát fertőzések idején vírusölőként, vagy érelmeszesedés ellen, a hagymát teaként mézzel légúti megbetegedések ellen, a dióbelet eszegetve ellen állóképességünk megőrzésére, agyműködésünk serkentésére, a kakukkfűteát köhögés csillapítására, levendulavirágot nyugtató teaként. Fűszereinket: mint a zsálya, rozmaring, kakukkfű, tárkony, borsikafű, majoránna, nem csak ízéért, hanem emésztést segítő hatásaként is ajánlott ételeinkbe tenni.

Fűben, fában orvosság van, a természet megmutatja kincseit, ha tisztelettel viseltetünk iránta. Ha felkeltettem érdeklődését, fűszerkertünkről többet is megtudhat a kedves olvasó a facebook/Rozmaring Fuszerkert oldalon.

Nagypálné Hellényi Katalin

 

Kovácstól a lakatosig

 

 

 

A régi közösségekben a kovácsmester volt az az ember, aki mindenféle vassal kapcsolatos kívánságot megoldott. Lovat patkolt és különféle szerszámokat készített. Ahogy egyre több, úgynevezett lakatosipari munka lett, kezdett kialakulni több különböző szakma is. Építkezéseknél sok ajtó, ablak, korlát, lépcső stb. készült vasból. Így alakult ki az épületszerkezeti lakatos. Az élet minden területén egyre több gép segítette a munkát. Kialakult a géplakatos szakma. Mindezekhez szerszám is kellett, így lett a szerszámkészítő szakma.

Én furcsán kerültem ebbe a szakmába. A Zipernovszky szakközépiskolában végeztem gépész szakon, esztergályosként. Mikor Siklósra költöztünk lakatosok között kezdtem el dolgozni. Egy építőipari szövetkezetben jó szakemberek közé kerültem, hamar belejöttem mindenbe, nagyon változatos volt a munkánk sokat lehetett tanulni. Pár éven belül az 500-as ipari iskolában letettem a géplakatos szakmunkásvizsgát is. Ez idő tájt még sok munkafolyamatot kézi szerszámokkal elektromos gépek nélkül kellet kivitelezni. Ez nagy odafigyelést és precizitást igényelt, mivel egy vasat kézi vasfűrésszel kellett elfűrészelni fontos volt a pontos mérés, jelölés  és a precíz fűrészelés. A sarokcsiszoló helyet, kézi reszelőket használtunk. Meg kellett tanulni úgy hegeszteni, precíz varratot készíteni, hogy az kibírja a nyomáspróbát és ne szivárogjon a kazán vagy tartály. Az idősebb munkatársaktól gyorsan megtanultam önállóan dolgozni, így amikor lehetett  másodállásban is dolgoztam. Nemsokára annyi munka lett, hogy kénytelen voltam főállásban tovább dolgozni. Nagyon szerettem csinálni, változatos munka volt.

Ma már sajnos egészségügyi problémáim miatt rokkantnyugdíjas vagyok.

Sajnos ezzel csak az a baj, hogy ha a mi generációnk abbahagyja, akkor nincs utánpótlás. Úgy tudom nem is indítanak osztályt sem már, mert nincs jelentkező, amit azzal magyaráznak, hogy nincs munkahely, ahol elhelyezkedhetnének. Én úgy látom, hogy most is keresik a kétkezi munkást. Hegesztőt, lakatost vagy esztergályost mindig keresnek valahol.

Most még vannak tapasztalt szakemberek, akik tovább tudnák adni azt, amit megtanultak az életük folyamán. Kár volna, ha kárba veszne ez a tudás…

A gazdaság sem fog javulni, ha csak az egyetemistákat termeljük. Tudom, hogy kell a jogász vagy az orvos, de kell az is, aki valamit termel. Iparosokra, földművelőkre nagyobb szükség volna, mert napról napra egyre kevesebb van belőlük…

 A.I.

 

A hagyományos Pék mesterség

Karl Sebestyén pékmester a kenyeret, a péksüteményeket hagyományosan készíti kézi dagasztással, hajtogatással, gömbölyítéssel, nincs felesleges mozdulat, minden munkafázisnak megvan a maga ritmusa. Hosszú évek tapasztalatát, gyakorlatát kellene átadni, tanítani ebben a szakmában, megőrizve az „életet”, ahogy anno a kenyeret hívták.

Régen közvetlen kapcsolatuk volt a pékeknek az emberekkel, és a helyi igényekhez igazították a kínálatot. A nagyáruházak félrevezetik az embereket az olcsó kenyerekkel, amik tele vannak adalékanyagokkal. Napjainkra egyre többen kezdik felismerni, milyen fontos a kenyér minősége

A jó kenyér egyik titka: mindig két malomból vásárolt lisztből kell, hogy készüljön, só, víz, élesztő hozzáadásával.  Oda kell figyelni, hogy megfelelő hőfokú vízzel keverjék be a kovászt, a kelesztés miatt. Az igazi kenyérnek  a kovásztól enyhén savanykás az illata, megfelelő a savtartalma, amitől a kenyér kellemes ízű, napokkal később is jól szeletelhető, fogyasztható.

Karl Sebestyén pékmester kora délután elkezdi készíteni a kovászt, majd nyolc óra múlva összekeveri a liszttel, majd többször szellőzteti. Utána következik a kenyérhajtogatás, aminek a lényege, hogy a tésztából kiszorítsák a benne lévő levegőt, így nem lesz benne „egérlyuk”. 1,15 kg-os kiszaggatott tészták a gömbölyítés után szakajtókba kerülnek és várnak a sütésre. Vigyázni kell, hogy ne „fázzon meg”a tészta. Sütés előtt lapátra önti a szakajtóban lévő tésztát, majd vizes kefével a megmosdatott tésztán vágást ejt.

Éjszaka kerül sor a sütésre, a fatüzelésű hagyományos magyar kemencében, aminek az alja tufa így nem ég le a kenyér alja. A kemence felfűtésére legalkalmasabb a rőzse, amit ma már kevesen gyűjtenek és használnak. A pékmesterség nehéz munka, de nagy öröm, hogy minden reggel friss kenyér és péksütemények kerül, a megszokót jó minőségben, a vásárlókhoz.

Karl Sebestyén pékmestert 2010. november 6-án a Magyar Pékszövetség Életmű Díjában részesítette a sütőiparban végzett magas szintű, több évtizedes munkája elismeréséül.

Aki szeretne többet megtudni a szakmáról, keresse fel Karl Sebestyén pékmestert. Elérhetősége: 7800 Siklós Felszabadulás u. 19/A.

Tel.:06/20-374 85 89

 

Kalapos

Egy kalapos, aki ma már nem készít kalapokat mesél a szakmájáról. A kézművesek a régmúlt szakmák fontos küldetés töltenek be napjainkban.

Magyarország európai uniós tagsága idején is, hiszen a mestermunka értékei segítenek nemzeti értékeink megőrzésében. Szakmám a sapka – kalapkészítő.  Szakmát Budapesten tanultam a  szakmát szerető emberektől. Századunknak elején mindegy 4000 kalapos keze serénykedett az országban. Megdöbbentő „alkotmányok”kerültek ki kalaposaink kezéből.

A nagy széles karimák, virágoskert, gyümölcsöstál vagy rajtuk fátyol, toll, prémekről nem is beszélve. Aztán lecsendesült a divat szélessége, a kalaposok is megfogyatkoztak, mintha napjainkra a kalap ki menne a divatból. A kalapkészítést is felváltja a silány gyári giccs, mely olcsóbb és amivel nehéz versenyezni. De reményünk alapja a múltunk, vannak gyökereink, amelyekre lehet építeni.

Kalaposaink sokszor árral szemben úsznak, amikor szépet, értékeset szeretnének eladni. Alapelv: minőségi munkát,csak minőségi anyagokkal lehet végezni. Elemi feltétel a kreativitás, igényesség, a munka öröme és a szakma szeretete.

Ha ilyen alappal és  hozzáállással rendelkezünk a szakképzések korszerűsítése során csodálatos célokat tudunk el érni.

Kalap készítés alapanyagai: gyapjú, nyúl, bőr, velúr, textíliák

Szerszámai, eszközei: karimázó formák, vasalók, gőzölők, ragasztó anyag, alakkötők;

A kalapkészítés folyamata: a tornyot keményítik, forró gőz alá helyezik, formára húzzák, formára rögzítik, kefélik, szárítják.  Széleit beszegik, bélelik, díszítik.

Csak remélni lehet, hogy nálunk is felismerik,hogy a régmúlt szakmái, nem csupán letűnt korok érdekes színfoltjai, hanem az éltető jövő egyik eszköze.

B.Á.

 

A tapasztó ember

A lakhatás a legfontosabb dolog mindenki életében. Vidéken a házépítést a család és a közösség kalákákban oldotta meg. Mindig a hely és a természet adta lehetőségeket használták ki és helyi alapanyagokból építkeztek. A vidéki házak nagy része ma is vályog vagy vert falu ház, ezek építése és karbantartása ugyan úgy része volt annak a tudásnak, ami az önfenntartó életmódhoz nélkülözhetetlen. Voltak családok, akik a vályogvetésből, téglaégetésből éltek, ezek nem voltak iskolában tanulható szakmák ez a tudást apáról fiúra öröklődőt. A vert falu házakat egy vagy két faluból összeverbuvált csapat készítette. Mivel a tetőszerkezet is helyi fából készült, azt az öregek tanítása alapján az év bizonyos napján vágták ki és szárították majd kézi szerszámokkal ácsolták. A tetőszerkezetek mindenféle gomba elleni kezelés nélkül is több száz évig egészségesek maradtak. Az elkészült házakat évente rendszeresen karbantartották,a tapasztó ember (legtöbbször asszonyok)ezzel foglalkozott . Ö tudta, hol kell a megfelelő agyagos földet bányászni, mennyi pelyvát, lótrágyát kell belekeverni és mikor kellet tapasztani, meszelni. Ma nagyon nagy szükség lenne a tapasztó emberekre mivel 20-30 éve a házak nincsenek szakszerűen karbantartva és ezért élhetetlen rossz körülmények között élnek a vályog és vert falu házakban.

A vályog és vert falú házak több generációnak volt biztos lakhelye. Napjainkban pusztulnak ezek az épületek. A vályogházak építése és karbantartása generációkon keresztül a paraszti élethez tartozó tudás része volt, ami apáról fiúra szállt. Minden   tavasszal betapasztották és bemeszelték  a házakat és ily módon hosszú évtizedekig sikerült megóvni az állagukat. Sajnos ez a tudás hiányzik ahhoz, hogy ma is élhetőek legyenek a régi vályogházak. A 70-es 80-as években az új modern alapanyagok, és technológiák  térhódítása háttérbe szorította ezt a tudást. Az által, hogy  éveken keresztül nem tapasztották és meszelték ezeket a házakat  ezért az eső, fagy kikezdte a falakat. Ha megfelelő a csapadékvíz és egyéb szivárgó vizek elvezetése abban az esetben kisebb a falak nedvesedése.

A vályogházak körül nem szabad a falak mellé járdát, csapadék elvezetőt betonból készíteni. A beton alatt nem tud párologtatni a talaj és ezt a nedvességet a falak szívják fel. Vályogházat cementes habarccsal nem szabad javítani. Megoldás lehet az épület dréncsövezése. Mivel a javításhoz szükséges alapanyagok helyben megtalálhatok, és nem kerülnek pénzbe, ez megkönnyíti a  javítást, karbantartást.  

A Vass Zoltán Értékmentő Alapítvány képzésén  megtanulható a vályogvetés hagyományos építés. Amennyiben meg ismerkednek a régi bevált módszerekkel, és ki tudják javítani és karban tartani az épületeiket, élhetőbb lesz a vályog vagy vert falu ház a további generációk számára is.

 Tisztelettel:Vass Zoltán

06/ 30 -604 25 22

www.vasszoltan.hu

 

Régi mesterségek

 https://www.youtube.com/watch?v=1-7MkZ7W7W0

 https://www.youtube.com/watch?v=zpViaVGDzI0

 https://www.youtube.com/watch?v=g0bt9scBJUo

 https://www.youtube.com/watch?v=ZyG1tt9kI6U

 https://www.youtube.com/watch?v=qq-BMLlWNcQ

 https://www.youtube.com/watch?v=Yt7VPwqjmB4

 https://www.youtube.com/watch?v=ALdqctd1BEU

 https://www.youtube.com/watch?v=NUWR8hdWfeU

 https://www.youtube.com/watch?v=j8Z8cp3mYJM

 https://www.youtube.com/watch?v=BRFBfF3oEis

 https://www.youtube.com/watch?v=MrMKNxgNRTE

 https://www.youtube.com/watch?v=xwTSlP7DgdI

 https://www.youtube.com/watch?v=w_rX_o-SYMU

 https://www.youtube.com/watch?v=rMje5h8IkzA

 https://www.youtube.com/watch?v=09OEmpW-xB

 https://www.youtube.com/watch?v=6S6QJVou5Zo

 https://www.youtube.com/watch?v=aafQODdKlyQ

 https://www.youtube.com/watch?v=leuW_73bkz0

 https://www.youtube.com/watch?v=0SR0EuW6uVA

 https://www.youtube.com/watch?v=GWidVyhMq88

 https://www.youtube.com/watch?v=vWjoeE8sOmk